Gondolatok Dorisiától

Sikerült jól lezárni a tanévet szép bizonyítvánnyal (második legjobb tanulmányi eredmény az osztályban), s elvégezni a nyári gyakorlatot.
Nagyon sokat tanultam a Príma Pékektől, szerintem sose lenne belőlem pék, ha nem lettem volna ott velük fél évig.
Az elválás tőlük okozott egy kis megkönnyebbülést, de hiányoznak, meg az ottani általuk teremtett légkör.

Ez lesz a végzős év, vár rám a  szakmai vizsga.
Nagyon izgulok, néha félek is miatta, mert nem lesz könnyű. Lesz elméleti (írásbeli és szóbeli) valamint gyakorlati vizsga is, nagyon összetett, rengeteget kell majd készülni, erős lélekjelenlét kell.

Mozgalmasan kezdődött a tanév, rögtön az első héten mehettünk is gyakorlatra.
Ugyan az maradt a csapatom és a pék oktatóm is.
Az elő nap vele voltunk a leveles vonalon.
Lezajlott a termelés, ez után pedig elbeszélgetett velünk a vizsgáról, felvilágosított annak menetéről.
Leírtuk a tavalyi végzősök tételsorát, és mi is ebből fogunk készülni a vizsgára.
Úgy néz ki, hogy egy nap kivesz 2-3 embert a termelésből, kiadja nekik a feladatot, nekik ki kell számolniuk, majd elkezdeni a tétel teljesítését.

Cukrászaton egy másik oktatót kapott a csapatom, mégpedig Lajosbát.
Nagyon örülök neki, tavaly írtam is róla, hogy mennyire jó a tanítási módszere és most sem csalódtam benne.
Múlt héten csütörtökön gyümölcstortát kellett csinálnom, jól sikerült. Pénteken pedig mindenki svájci kiflit csinált, örültem ezeknek a feladatoknak, mert még egyikhez se volt szerencsém.

Ez után elméleti héten megismerkedtünk az új tanárokkal és tantárgyaikkal, a bizonyos Élelmiszer ipari műveletek és folyamatokat is más tanítja így kicsivel több esélyt látok a sikeres versenyre és vizsgára, mint tavaly.

Hétfőn kezdődött el a tételezés. Várt a tanárnő önként jelentkezőkre, de nem akadt, így végül sorsot húztunk, és 2 lányra került a sor. Fehér kenyér tételt kaptak.
Nagyon féltem ettől a tételezéstől, így hálát adtam, hogy nem az én nevem állt a cetlin amit a tanárnő kihúzott, viszont látva a két lányt dolgozni megjött hozzá a bátorságom, így másnap be is vállaltam.
Nekem is fehér kenyeret kellett csinálnom.
8db 1kg-os hosszút, 6db 0,5kg-os kereket és 6db 0,5 kg-os hosszút.
Először is ki kellett számolnom, hogy mennyi nyersanyagra lesz szükségem, mert az anyagnorma azt adja meg, hogy 100db termék elkészítéséhez mennyi kell, én meg most csak 20db-ot csináltam.
Ezután kimértem a lisztet, sót, élesztőt, kovászpótlót, adalékanyagot és vizet egy jó nagy dagasztócsészébe, majd bedagasztottam a tésztát. A tészta készítés után kitettem a táblára, és hagytam pihenni 20percig. Utána feladtam, vagyis kimértem a megfelelő tömegűre a tészta darabokat, majd megformáztam őket, s betoltam keleszteni.
Itt érzem, hogy milyen szerencse, hogy a príma Pékekkel dolgoztam, mert különben nem tudnék kenyeret formázni még ennyire sem, mivel a suliban soha nem voltunk a kenyér vonalon a tavalyi év során.
Kelesztés után a tanárnő és a diáktársaim segítségével bevetettük a kenyereket a kemencébe.
Sülés után pedig egy diáktársam kiszedte őket a kemencéből péklapáttal, és egy kocsira tette. Megvártuk, hogy valamennyire kihűljön és lemértük.
Nagyjából megfelelő lett a súlyuk. Sajnos csak közepes osztályzatot ért, amit viszont nem írt be az oktató, tekintve, hogy ez az első tételezés és akadt némi probléma a termék készítése közben, ami nem az én hibám volt.
Szerdától voltunk cukrászaton.
Nagyon sok torta rendelés volt, a tanár úr rendes volt és megengedte, hogy mindenki válasszon.
Én szívem szerint Oroszkrém tortát akartam csinálni, így vártam és vártam, ahogy sorolja a megrendelt termékeket, és lám, a végén ott volt. Kettőt is kellett készíteni, egy 16 és egy 24 szeleteset.
Még aznap megcsináltam a  piskótát és a töltelékét, és be is töltöttem.
Csütörtökön "kikészítettem", vagyis feldíszítettem őket, nagyon szépek lettek.
Emelett kellett még csinálnom egy csoki tortát is.
Nagyon izgultam mind a három terméknél, a csokitorta díszítésére el is fáradtam, de ahhoz képest az is elég jó lett.
Ma sajtos masnit és piramis szeletet csináltunk, ez is fárasztó volt szellemileg az izgalom miatt, hogy semmit se rontsak el, de jó lett.
A gyakorlat után, mikor kijöttem az öltözőből ott ücsörgött a tanár, elköszöntem tőle, s miután haladtam vagy 8 métert utánam kiabálta, hogy ügyes voltam.

Úgy érzem sikerül hasznosan töltenem a gyakorlatok utáni időt, hisz pékségben 11-kor, cukrászaton meg legkésőbb fél 1kor végzek.
Itthon gyöngyöt fűzök, zenélek, vagy tanulgatok, készülök olyan dolgokkal, amivel elősegítem a vizsgára való felkészülést.